A szeretet valójában valahol most is itt van bennem, ami még él.De lerakódott fájdalmak, sérülések, sértődés, csalódás, harag, irigység és becsapottság érzései elzárják ezt a mély folyamot. Belül ott a tengernyi szeretetem, a felszínen viszont alig tapasztalok ebből valamit!
Képes leszek e rá még valaha megnyitni a szívemet és szeretni olyan embereket, akiket eddig utáltam, vagy éppen elkerültem. Képes leszek e szeretni magamat, bármennyire is kicsinek és szerencsétlennek érzem olykor magamat?!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Kedves Látogató!Ne hagyd el az oldalt szó nélkül,mert kíváncsi vagyok a véleményedre :)